MUNKABALESETI STATISZTIKÁK

szerző: dr. brózmann attila

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott munkabaleseti statisztikai adatok a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabaleseteket tartalmazzák. 2023-ban 20.658 ilyen balesetet regisztráltak, ebből sajnos 62 baleset volt halálos.

Érdekes és szomorú adat, hogy a halálos munkabalesetek a legkisebb létszámú cégeknél fordulnak elő, de a súlyos balesetek száma is itt nagyobb.

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, illetve a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkáltató kártérítési felelősségének első feltétele, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezzen, ennek a feltételnek a fennállását a munkavállalónak kell bizonyítania. A munkaviszonnyal összefüggés fogalmilag nem azonos azzal, hogy a kár a végzett munka, a feladatok ellátása miatt keletkezett (például a munkavállaló a munkahelyén vegyszerekkel dolgozik, ez összefügg a munkaviszonyával, ebből

azonban még nem következik, hogy a betegségét ezek a vegyszerek okozták). Az ítélkezési gyakorlat értelmében nemcsak a munkavállalónak valamely tevékenysége (a munkakörébe tartozó munkavégzése), hanem a munkáltató tevékenysége (hibás munkaeszközt biztosít), illetve a felek bármelyikének mulasztása (nem hajtja végre az utasítást; nem ad utasítást) is kapcsolatban lehet a munkaviszonnyal.

Vizsgálandó, hogy a munkavállaló tevékenysége a munkáltató érdekében végzett munkának minősül-e, munkaviszonyból folyó tevékenységgel össze nem függő magánmunka nem alapozza meg a munkáltató kártérítési felelősségét, kizáró ok lehet az utasításellenes munkavégzés is.

A munkáltató kártérítési felelősségének megállapításához, amennyiben a munkaviszonnyal összefüggés fennáll, a károkozó magatartás és a kár közötti okozati összefüggést kell vizsgálni, tehát elsődleges a munkaviszonnyal összefüggés bizonyítottsága, ezt követheti a károkozó körülmény és a kár közötti okozati összefüggés értékelése. Az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az általános élettapasztalat szerint az adott cselekvés vagy mulasztás alkalmas volt a kár mint eredmény létrehozására. Természetes kórokú és ezzel együtt munkahelyi eredetű egészségkárosodás esetén a részleges okozati összefüggés fennállása is megállapítható.

A munkáltató a kártérítési felelőssége alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, e körülménynek egyben (együttes feltételek) olyannak kell lennie, amellyel a munkáltatónak nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.Az ellenőrzési kör alatt minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak.

A munkáltató ellenőrzési körén belülinek minősítette például a bíróság, amikor a munkáltató tudta, hogy a szemétszállítók „guberálást” végeznek, és ezt eltűrte. Az ítélet figyelemreméltó indokolást tartalmaz a munkaszervezés ellenőrzési köre vonatkozásában: „... ellenőrzési körén belül kell tudatosítania, hogy a jövőre nézve … hasonló magatartást nem tolerál”.Ellenőrzési körbe tartozónak minősült a fűtésszerelő munka végzése során az, hogy a munkaterületen más cég is dolgozott, állványokat használt, emiatt a munkavállaló a létrát nem tudta szabályszerűen megtámasztani.Ellenőrzési körbe tartozónak minősült, hogy a húsipari körfűrész, amelyet a sérült használt, nem rendelkezett magyar nyelvű utasítással.

Általában a munkáltató ellenőrzési körébe az alábbiak tartozhatnak: munkavégzéshez szükséges munkadarab, anyag, eszköz, állvány, a munkavégzés körülményei, munkagép, a telephelyen (kijelölt munkavégzési helyen) lévő közlekedési útvonal, általában a termeléssel összefüggő kockázat, a munka megszervezése. Ellenőrzési körbe tartozónak tekintendő a munkavállaló munkatársának magatartása. Általában a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik továbbá a telephelyen (székhelyen, stb.) kívül végzett munka kijelölt, körülhatárolt helyszíne, ideértve annak adottságait, a munkavégzés tárgyául szolgáló dolog, növény, állat, talaj, munkaeszköz, valamint a munkáltató által üzembentartott, használt járművel, annak munkáltató által megbízott (gépkocsi)vezetője magatartásával/mulasztásával összefüggő körülmények.

Amennyiben a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, annak vizsgálata válik szükségessé, hogy a munkáltatónak a közvélekedés szerint, köznapi értelemben számolnia kellett-e a károkozó körülménnyel. Azt kell tehát értékelni, hogy észszerűen a munkáltató minden rendelkezésre álló eszköz használatával el tudta-e kerülni az ok keletkezését, és az kiküszöbölhető volt-e. Az egyik ügyben a munkavállaló nem viselte a számára előírt védőszemüveget. A bíróság megítélése szerint ezért a „felelőssége nem jelentéktelen”, továbbá az ítélet azt is rögzíti, hogy „munkavédelmi oktatás hiányában is alkalmazható a szóban lévő kimentési ok, mivel a munkavállaló gyakorlott személy volt, „akitől nem idegen a munkafolyamat”. 

A munkáltató mentesülésének helye van, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek a magatartásnak nem kell vétkesnek lennie. Ilyenként említhető, amikor a baleset kizárólagos oka a gépkocsivezető munkakört betöltő munkavállaló ittas járművezetése. Az elháríthatatlanságnak objektívnek kell lennie, vizsgálandó, hogy a munkáltató minden rendelkezésre álló eszköz alkalmazásával befolyásolhatta-e az ok keletkezését, kiküszöbölését. A munkáltatónak tehát nem az átlagot meghaladó ráfordítást kell eszközölnie, továbbá figyelembe kell vennie a technika átlagos eredményeit tükröző megoldásokat.Az a körülmény, hogy a balesetet senki nem látta, a bíróságok szerint önmagában nem teszi lehetővé a kimentás alkalmazását.

Cikkünk következő részében a a munkabalesetekkel kapcsolatos kártérítési gyakorlatot fogjuk elemezni, illetve a 2023. évben kiszabott bírságokra is kitérünk.